Havonta 16 ezer forint rezsiátalány járhat az otthoni munkát végzőknek a jövőben, viszont az otthoni munkát csak a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása alapján lehetne elrendelni – erről is nyilatkozott Mészáros Melinda a Kosstuth rádióban 2020. szeptember harmadikán.
– A Munka törvénykönyve módosítása tartalmazni fogja, hogy a jövőben a munkaadó és az alkalmazott egyezkedhet az otthoni munkavégzésről?
– Ebben a kérdésben már júliusban elkezdte az egyeztetést a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, és a tegnapi ülésen e kérdések megtárgyalását folytattuk. Annál is inkább, mert a munka és a magánélet összhangját biztosító irányelv átültetéséről is elkezdtük az egyeztetéseket, amelyet 2022-ig kell az Európai Unió minden tagállamának végrehajtania. Az irányelv részét kell képezze a rugalmas foglalkoztatás lehetősége is.
A Covid-19 járvány első hulláma és a veszélyhelyzet kihirdetését követően a rendkívüli jogrendben született egy kormányrendelet, amely a munkatörvénykönyvétől eltérően biztosította a munkáltatóknak az otthoni munkavégzés egyoldalú elrendelésének a lehetőségét. Erre akkor nagy szükség volt, hiszen a jelenlegi szabályozás korlátozottan teszi ezt lehetővé.
A törvény azt biztosítja a munkáltatók számára, hogy 44 napot a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként rendelhet el a munkavállalók számára. Ez lehet kötelező elrendelés, és természetesen a felek megállapodásán is múlhat. Ebbe beletartozhat a munkaszerződében foglalt, munkahelytől eltérő foglalkoztatás is. Ugyanakkor a törvény magáról az otthoni munkavégzésről mint önálló jogintézményről nem szól. A jelenlegi tervezet – amely normaszövegét még nem látták, sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldalon – a felek megegyezésére épülne. A munkáltató és munkavállaló állapodhatna meg abban a helyben és abban a formában, ahol, és ahogyan a foglalkoztatás történik. Tehát a távmunka szabályai kerülnének kiszélesítésre, bővítésre.
A jelenlegi normaszöveg a hatályos Munka törvénykönyvében kizárólag távmunka-szabályokat tartalmaz, és korlátozza a foglalkoztatás jellegét is, hiszen azt mondja ki, hogy számítástechnikai eszköz útján végzett tevékenységről van szó. Ezt a kört is szeretnénk kiszélesíteni, és nem csak otthoni munkavégzésről kellene beszélni, hanem – hogy egyszerűen fogalmazzak – bárhol történő munkavégzésről. Ez lehet internetkávézó, vagy ahogy egy-két munkáltató megfogalmazta, a későbbiek során akár a tengerpartról is lehetne például számítástechnikai eszköz útján elektronikus formában munkát végezni. A szakszervezetek kérésére a kollektív szerződéses megállapodás lehetőségét is biztosítani fogja a törvény.
– A járványhelyzet most is adott, de nincs rendkívüli jogrend. Ezért kell a megállapodás, hogy otthoni munkavégzés keretében folytassa a munkavállaló a munkáját?
– Ez az egyik része, a másik része az, hogy egyfajta rugalmas foglalkoztatási lehetőséget – nyugat-európai mintára és az uniós irányelveknek megfelelően – korábban is szerettünk volna biztosítani. Komoly igény mutatkozott az otthoni munkavégzésre a munkavállalói részről egyes munkakörökben, ahol ennek lehetősége adott lett volna, azonban szabályozás hiányában – itt elsősorban a munkavédelmi szabályok hiányosságaira gondolok – a munkáltatók nem szívesen vállalták ezt a lehetőséget.
– Egy tengerparti munkahelyi baleset esetén nem tisztázott, ez kinek a felelőssége?
– A kárfelelősség kérdése és a felelősségviselés nagyon kritikus pontja az otthoni munkavégzésnek. A távmunkavégzésre vonatkozóan megvannak ezek a szabályok, itt nagyon pontosan és szigorúan szabályozzák a munkáltatói felelősséget. Az otthoni munkavégzés, vagy az ideiglenes vagy részben történő otthoni munka végzés vonatkozásában azonban teljesen új szabályok kidolgozása szükséges. Nem arról van szó, hogy csak a folyamatosan otthon vagy bárhol máshol történő munkavégzésről lehet megállapodni, hanem a részben otthon történő munkavégzésről is. Itt a gyakorlatban számos vállalkozás korábban is egyoldalúan, a saját utasításának megfelelően is a munkavállaló kérelmére alkalmazta, a munkavállalók például 3 napot töltöttek a munkahelyen és 2 napot otthon.
– Mi történik akkor, ha munkavégzés közben történik a baleset, de a munkavállaló mégis otthon tartózkodik? A munkáltatónak biztosítania kell megfelelő munkakörülményeket, ami a kockázatokat kizárja: mindez azonban pénzbe kerül!
– Komoly kérdés, ki vállalja azokat a költségeket, amelyek az otthoni munkavégzéssel jelentkeznek. Gyakorlatilag itt elsősorban a rezsiköltségekre kell gondolni, de jelentkezik a munkaeszközök kapcsán is költségigény.
A munkaeszközöket általában a munkáltatók biztosítják az otthoni munkavégzés esetében is, ritkábban fordul elő, hogy a munkavállaló a saját eszközével végzi a feladatokat. Itt nem csak anyagi, hanem adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is felmerülnek. Azért, hogy a jelenlegi, szigorú költségelszámoláson alapuló rendszert enyhíteni tudjuk, javaslatokat tettünk arra vonatkozóan, a munkáltatókkal egyetértésben, hogy lehetősége legyen a munkáltatónak és a munkavállalónak költségátalányban is megállapodni. Ennek a mértékét a mindenkori minimálbér 10 százalékában határoztuk meg.
Kértük azt is, hogy adókönnyítésekkel és a munkáltatók eszközbeszerzésére vonatkozó szabályozás megváltoztatásával biztosítsunk további lehetőséget arra, hogy korszerű eszközöket szerezhessenek be a munkavállalóknak az otthoni munkavégzéshez.
2020.09.07